19. Rómeó és Júlia Eszenyi Enikő rendezésében

Shakespeare: Rómeó és Júlia Eszenyi Enikő rendezésében

A színházi előadáshoz több művész alkotása szükséges: rendező, koreográfus, zeneszerző díszlet- és jelmeztervező és a színészek. Ezt nevezik kollektív művészetnek.

Shakespeare drámájára épül, ami egy korábbi művészeti alkotás, amit felhasználtak.

Shakespeare reneszánszkori író. Megújította a dramaturgiát.  Nem követi a hármas egységet, nem az antik példát követi.

Reneszánsz dramaturgia:

·         gyökerei: középkori színház, misztérium és moralitás

·         színpadtechnika: 9 részre osztott tér, az előszínpad a közönségbe nyúlik, van hátsószínpad és erkély, nincs időkorlát, szerteágazó cselekmény, tér változik

·         hangnem: kevert

·         műfaj: kevert

·         stílus: kevert (humor, durva nyelv)

·         konfliktus: összetett személyiségek; a korok közötti feszültség; szükségszerűség és a véletlen szerepe; két szintes dráma (égi és földi szféra); romantika

A Rómeó és Júlia 5 nap alatt játszódik. Az örök szerelem értéke, és egy egész életet belesűrűsítve. Középpontban a szerelem áll. A középkori érdekházasságokkal ellentétben hitvesi szerelmen alapul. Szabad párválasztáson alapuló mártírok. A kölcsönös vonzalmon alapuló reneszánsz példa. A fő konfliktusok Tybalt és Mercutio halála, a szerelmesek halála és a megbocsátás.

Az előadás

rendezői koncepció:

·         a plakát is tükrözi: egy facebook oldal

·         „Minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, mindig új arcát mutatja nekünk.” (Eszenyi E.)

·         21. századi feldolgozás

·         konkrét korosztálynak szól -> tizenévesek a megcélzott korosztály

·         megtartja a cselekményt, szerkezetet, szereplőket

·         ez Shakespeare darabja, csak újra van fordítva

·         Varró Dániel a fordító -> 21. századi magyar nyelvre való fordítás

·         aktuális benne: idősebb generációk felelőtlensége -> széthúzás, viszálykodás -> szükségszerűen következnek be a tragédiák

·         filmes eszközökkel megmutatja a világ káoszát és veszélyességét -> ehhez nem volt alkalmas a 19. századi fordítás

·         mai korról szól:
idő: napjaink
helyszín: Budapest
szereplők: mai öltönyös újgazdagok, elegáns feleségek, farmeros és izompólós balhézós fiatalok, tipikus tinilány, a dada az újgazdagok gyerekére vigyáz, Eszenyi hangsúlyozza a szerepét
Júlia - Bata Éva
Rómeó - Varjú Kálmán
Dajka - Börcsök Enikő
tipikus kifejezések a jelenkorból:
szülők: jelzáloghitel, kamatos kamat
gyerekek: számítógépes/internetes világ -> a mű a számítógép elindulásával indul, a színészek civilként érkeznek, folyamatosan nézik a közönséget -> prológgal indul, égnek a villanyok, „beköltözik a darab a színházba” -> majd felöltik a jelmezeket, belakják a területeket

Képi/filmes világ (Kamondi Zoltán)

·         filmes betétek készítése -> Vígszínházban és környékén játszódnak a jelenetek -> motorozás, videózás a színház tetején

·         ezek a kisfilmek szerves részei a darabnak

·         kisfilmekből tudjuk, hogy Budapestről van szó -> Margit-híd, Duna, furgon a híd alatt

Díszlet (Kentaur)

·         Vígszínház egész épülete idetartozik -> színpadon felépítették a színházat

·         jelmezbál: színpadon a színház, kijönnek és lejönnek a színpadról

·         bálban olasz zenére táncolnak ezzel is utalnak az eredeti helyszínre (Itália, Verona)

·         erkélyjelenet - szó szerint értendő -> Vígszínház erkélye

·         shakespeare-i színpad: előszínpad, színpad és erkély

·         helyzetkomikum: páholyokon másznak keresztül

·         első felvonás: egyértelműen komédia/vígjáték

·         a második felvonás végén romba dőlt Vígszínház a színpadon, már csak mécsesek égnek, változnak a fények -> közös a gyász, a tragédia -> fények érzékeltetésével

Jelmez (Kentaur)

·         (az elején már volt utalás ld.: színpadi koncepció)

·         utal az eredetire -> korabeli reneszánsz ruhák a bálban

·         bál: két fiatalt kiemeli -> fehér, halotti maszk, nem csatlakoznak a bálhoz -> szükségszerű tragédia ismertetése

Zene (Presser Gábor)

·         minden motívumhoz más dallam társul -> például ugyanaz a zene a szerelmi jeleneteknél -> lírai, harmonikus dal

·         végén harangdallamok egységessé teszik a gyászt

Fordítás (Varró Dániel)

·         nagyon mai nyelvezet

·         eredeti szöveghez hű

·         21. századi magyar nyelv

·         Shakespeare-hez kell hűnek lennie, nem a 19. századi magyar fordításhoz

·         nem írta át, csak lefordította

·         tartalomhoz hű

·         humorában, vaskos stílusában is hű

·         erénye: mai és fiatalos
mai nyelvezet: tesó; aztán tényleg szia; jó éjt, basszus, bosszús
nyelvi humor az első részben:
- szerelem, össze nem szerelem
- patáliában Itáliában (utalás az eredeti helyszínre)
- Udinéze, Fiorentina -> focicsapatok neveivel illetik a bálon lévő ismeretlen lányokat

·         szövegben megjelenő trágár szavak is ismertetőjelek -> Shakespeare szövegében is volt
pl.: Mercutio - mi a f*sznak álltál közénk?
                          rohadjon meg mindkét család