6. József A. utolsó vershármasa

József Attila utolsó vershármasa

A három legutolsó verse, a Karóval jöttél…, a Talán eltűnök hirtelen… és az Íme, hát megleltem hazámat… már a halál partjairól tekint vissza bevégzett életére.

A verseknek az első sorral címet az utókor adott. A versek jelenlegi tudásunk szerint 1937 novemberében a Balatonszárszón keletkeztek.

Az utolsó vershármast megelőzően, 1937 szeptemberében József Attila írt egy verset, ami a végső összegzést a számvetést fogalmazza meg. Szorosan kapcsolódik az utolsó versekhez.

Tudod, hogy nincs bocsánat… (1937. szept.)

·         végső számvetés, végső leszámolás, okok keresése

·         művész is feladja -> nem hisz költészete erejében

·         elhibázta, elszúrta -> elhibázott életút

·         ezek az utolsó évének általános jellemzői

·         önmegszólító vers

·         cím: végesség, lezárt út

·         vita „két érv” között: vádol és hibáztat
                                      védekezik -> nem szólal meg

·         bűn (szerepek elszúrása) és bűnhődés (meghal) motívuma

·         csak az öngyilkos szerepre jó

·         skizofrén utalások

Karóval jöttél… (1937. nov.)

·         önmegszólító vers

·         létösszegzés, amely a gyökerekig, a gyermekkorig, az ifjúságig megy vissza

·         állandó csalódás, kiábrándulás a szerepekből erőteljes

·         nehéz megélés -> lelkileg üres, fizikailag alig van valamilye

·         egyetlen megoldásnak a halált véli

·         önmegszólítás sajátos formája -> felnőtt (reménynélküli) szólítja meg gyerek-önmagát (reménykedő)

·         gyermekmotívum: szerelem-szeretet utáni vágyódás, életrajzi jellegű

·         ellentét: gyerekkor nagyravágyó-ábrándos ígérgetése vs. jelenkor teljes nincstelensége (egzisztenciális jellegű)

·         szeretetnek és hiányának meghatározó szerepe van

·         életrajzi elem -> Szárszón 3 testvér és gyerekük -> régi emlékek, történetek felidézése

·         korlátozott volt akkor (gyerekként) és most is (súlyos beteg)

·         eleve megbeszélt sors

·         kétszer is bolondnak nevezi magát -> önmaga szúrta el, beteg

·         gyerekként is mindig hibázott

Talán eltűnök hirtelen… (1937. nov.)

·         időszembesítő és önmegszólító vers

·         mind a három idősík megtalálható
- bergsoni filozófia alapján (Babits)
- sajátosság: hatnak egymásra az idősíkok -> múlt hat a jelenre, a jelen a jövőre

·         múlt: anyai intelmek hiánya; a gyermek már hibázott

·         jelen: múlt következménye a ma; igeidők használata utal erre: „most” határozószó, „majd” kifejezés

·         minden, ami a múltban történt, a jelen következménye. Amit elszúrt, az a múltban történt.

·         súlyos bűnök, súlyos vétkek -> erkölcsi, nem véletlen bűnök; meg sem kérdőjelezi, hogy a bűnhődés jogos-e

·         elpazarolta a lehetőségeket

·         számot kéne adnia -> de nem felelt meg ennek a szerepnek

·         egyetlenegy szerep sem akadt, amit tudott volna teljesíteni

·         idősík = évszakok
tavasz - „bimbós gyermek”
nyár - „zöld vadont”
ősz - „száraz ágak”
tél - „eltűnök”

·         bibliai szint: Tékozló fiú

Íme, hát megleltem hazámat… (1937. nov.)

·         utal az öngyilkosságra

·         csak neki halál, a többieknek élet

·         létösszegző vers, számvetés

·         kegyetlen őszinteség

·         nyers őszinteség önnön sírjának megjelenítésében

·         bűn és bűnhődés kérdésköre máshogy jelenik meg

·         a bűn nem csak szubjektív, hanem objektív is -> rajta kívül álló tényezők -> társadalmilag meghatározható

·         „forgószélben próbáltam állni helyemen” -> új motívum
-> magyar társadalom
-> kibontakozásra esélye sem volt

·         haza -> csakis a lírai énre vonatkozik

·         utolsó versszak -> remény; életmű utolsó négy sora

·         haza másnak reméli jobb lesz -> ezt már nem fogja megvárni

·         33 éves -> bibliai gondolat

19. Rómeó és Júlia Eszenyi Enikő rendezésében

Shakespeare: Rómeó és Júlia Eszenyi Enikő rendezésében

A színházi előadáshoz több művész alkotása szükséges: rendező, koreográfus, zeneszerző díszlet- és jelmeztervező és a színészek. Ezt nevezik kollektív művészetnek.

Shakespeare drámájára épül, ami egy korábbi művészeti alkotás, amit felhasználtak.

Shakespeare reneszánszkori író. Megújította a dramaturgiát.  Nem követi a hármas egységet, nem az antik példát követi.

Reneszánsz dramaturgia:

·         gyökerei: középkori színház, misztérium és moralitás

·         színpadtechnika: 9 részre osztott tér, az előszínpad a közönségbe nyúlik, van hátsószínpad és erkély, nincs időkorlát, szerteágazó cselekmény, tér változik

·         hangnem: kevert

·         műfaj: kevert

·         stílus: kevert (humor, durva nyelv)

·         konfliktus: összetett személyiségek; a korok közötti feszültség; szükségszerűség és a véletlen szerepe; két szintes dráma (égi és földi szféra); romantika

A Rómeó és Júlia 5 nap alatt játszódik. Az örök szerelem értéke, és egy egész életet belesűrűsítve. Középpontban a szerelem áll. A középkori érdekházasságokkal ellentétben hitvesi szerelmen alapul. Szabad párválasztáson alapuló mártírok. A kölcsönös vonzalmon alapuló reneszánsz példa. A fő konfliktusok Tybalt és Mercutio halála, a szerelmesek halála és a megbocsátás.

Az előadás

rendezői koncepció:

·         a plakát is tükrözi: egy facebook oldal

·         „Minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, mindig új arcát mutatja nekünk.” (Eszenyi E.)

·         21. századi feldolgozás

·         konkrét korosztálynak szól -> tizenévesek a megcélzott korosztály

·         megtartja a cselekményt, szerkezetet, szereplőket

·         ez Shakespeare darabja, csak újra van fordítva

·         Varró Dániel a fordító -> 21. századi magyar nyelvre való fordítás

·         aktuális benne: idősebb generációk felelőtlensége -> széthúzás, viszálykodás -> szükségszerűen következnek be a tragédiák

·         filmes eszközökkel megmutatja a világ káoszát és veszélyességét -> ehhez nem volt alkalmas a 19. századi fordítás

·         mai korról szól:
idő: napjaink
helyszín: Budapest
szereplők: mai öltönyös újgazdagok, elegáns feleségek, farmeros és izompólós balhézós fiatalok, tipikus tinilány, a dada az újgazdagok gyerekére vigyáz, Eszenyi hangsúlyozza a szerepét
Júlia - Bata Éva
Rómeó - Varjú Kálmán
Dajka - Börcsök Enikő
tipikus kifejezések a jelenkorból:
szülők: jelzáloghitel, kamatos kamat
gyerekek: számítógépes/internetes világ -> a mű a számítógép elindulásával indul, a színészek civilként érkeznek, folyamatosan nézik a közönséget -> prológgal indul, égnek a villanyok, „beköltözik a darab a színházba” -> majd felöltik a jelmezeket, belakják a területeket

Képi/filmes világ (Kamondi Zoltán)

·         filmes betétek készítése -> Vígszínházban és környékén játszódnak a jelenetek -> motorozás, videózás a színház tetején

·         ezek a kisfilmek szerves részei a darabnak

·         kisfilmekből tudjuk, hogy Budapestről van szó -> Margit-híd, Duna, furgon a híd alatt

Díszlet (Kentaur)

·         Vígszínház egész épülete idetartozik -> színpadon felépítették a színházat

·         jelmezbál: színpadon a színház, kijönnek és lejönnek a színpadról

·         bálban olasz zenére táncolnak ezzel is utalnak az eredeti helyszínre (Itália, Verona)

·         erkélyjelenet - szó szerint értendő -> Vígszínház erkélye

·         shakespeare-i színpad: előszínpad, színpad és erkély

·         helyzetkomikum: páholyokon másznak keresztül

·         első felvonás: egyértelműen komédia/vígjáték

·         a második felvonás végén romba dőlt Vígszínház a színpadon, már csak mécsesek égnek, változnak a fények -> közös a gyász, a tragédia -> fények érzékeltetésével

Jelmez (Kentaur)

·         (az elején már volt utalás ld.: színpadi koncepció)

·         utal az eredetire -> korabeli reneszánsz ruhák a bálban

·         bál: két fiatalt kiemeli -> fehér, halotti maszk, nem csatlakoznak a bálhoz -> szükségszerű tragédia ismertetése

Zene (Presser Gábor)

·         minden motívumhoz más dallam társul -> például ugyanaz a zene a szerelmi jeleneteknél -> lírai, harmonikus dal

·         végén harangdallamok egységessé teszik a gyászt

Fordítás (Varró Dániel)

·         nagyon mai nyelvezet

·         eredeti szöveghez hű

·         21. századi magyar nyelv

·         Shakespeare-hez kell hűnek lennie, nem a 19. századi magyar fordításhoz

·         nem írta át, csak lefordította

·         tartalomhoz hű

·         humorában, vaskos stílusában is hű

·         erénye: mai és fiatalos
mai nyelvezet: tesó; aztán tényleg szia; jó éjt, basszus, bosszús
nyelvi humor az első részben:
- szerelem, össze nem szerelem
- patáliában Itáliában (utalás az eredeti helyszínre)
- Udinéze, Fiorentina -> focicsapatok neveivel illetik a bálon lévő ismeretlen lányokat

·         szövegben megjelenő trágár szavak is ismertetőjelek -> Shakespeare szövegében is volt
pl.: Mercutio - mi a f*sznak álltál közénk?
                          rohadjon meg mindkét család

14. Sorstalanság

Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre 1929-ben született ma is élő író. Egy budapesti zsidó család sarja, ami hatással volt az írásaira.

1944-ben került Auschwitzba, de Buchenwaldból tér haza.

Az első magyar író, aki Nobel díjat kapott. 2002-ben kapta a Sorstalanságért.

A művei témája mindig a holokauszt.

Sorstalanság

A Sorstalanság a legelső regénye. A kiadók első körben nem adták ki. 13 évig írja a regényt.

A ’70es években (1975) jelenik meg először, de nem nagy siker.

A sorstalanság egy 4 részből álló regénysorozat első része. (II.: A kudarc; III. Kaddis, a meg nem született gyermekért; IV. Felszámolás)

·         a holokauszt témát dolgozza föl

·         15 éves a főhős fiú, Köves Gyuri (Kertész Imre is tizenéves volt) -> ettől függetlenül NEM életrajzi regény

·         kitalált jelenetek -> de élményeiből meríti

·         cím a képtelenségre utal

·         azt a sorsot, amit megérdemelt, elvették tőle

·         ez egy fejlődés regény: elbeszélő

·         a szereplők, a főhős tájékozatlan, nincs felkészülve a rá váró dolgokra

·         nem készítették fel
család azért, mert: szülők válnak, felnőttek sem tudják, nem hiszik el, nincs kellő ismeretük, maximum szóbeszéd szintjén tudnak dolgokról, szembenézés hiánya -> nem akarják tudni, mi várhat rájuk, majd alkalmazkodnak
iskola azért, mert: ez lehetetlenség, nem tanítanak erről

·         a főhőssel nem is a táborban találkozunk először

·         meg tudna lépni egyszer, de nem teszi -> mindennek igyekszik megfelelni

·         még imponál is neki a német tisztek műveltsége -> német tiszteknek engedelmeskedik

·         több szerep: kisfiú, gyerek, szülő, rab és halálra várt szerep

·         fizikailag egyre jobban lemerül, de alkalmazkodik -> ettől függetlenül van boldogság -> korházba kerül, kap kenyeret -> stációk, amin keresztül megy, tárgyilagosan mesél

·         Zeitben, Auschwitzban és Buchenwaldban is volt

·         munkatábor: Auschwitz
tábori kórház: Buchenwald
igazi kórház: Zeit -> ez a boldogságának a csúcsa

·         önnön zsidóságával sincsen tisztában -> nem foglalkozik a kérdéssel; ez csak egy vallás

·         miért marad életben?
- bűntelen
- alkalmazkodik
- beteg lesz -> ez a szerencséje

·         sajátos büntetést kap -> életre ítélik
-> folytassa az életét, ami nem folytatható
-> hazatérés az ítélet
-> értelmetlen az élet, de élnie kell

·         újságíró, emberek a buszon -> ők nem érthetik ezt

·         elindul az anyjához, de a találkozást nem olvashatjuk, mert túl giccses lenne

Ehhez a tételhez a scannelt lapok is felkerülnek még ma! :)

20. Tudományos és szakmai stílus

20. Tudományos és szakmai stílus

Stílusréteg fogalma:

Társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi stilisztikai eszközök rendszere.

Fajtái:

- Társalgási

- Szónoki vagy előadói

- Tudományos és szakmai

- Publicisztikai

- Hivatalos

- Szépirodalmi

Tudományos és szakmai stílus:

Tudomány és az egyes szakterületek belső illetve az adott terület határainak túlnyomó kommunikációja.

Rendeltetés:

- Ismeretterjesztés

- Információ áramoltatás

- Új ismeretek közlése

Jellemzői:

- Értelemre ható szövegek

- Érzelemkifejezés hiánya

- Pontos szóhasználat

- Logikusságra törekszik

- Bonyolult mondatformák

- Áttekinthető

- Használnak szimbólumokat

Mondatformák:

- Kijelentő mondatok

- Gyakoriak az alárendelő összetett mondatok

- Kedveli a párhuzamos vagy ellentétező szerkesztésmódot

- Kötőszóknak nagy szerepe van→logikus, áttekinthetó szórend

Szókincs:

- Szakszók, szakkifejezések, szakzsargon→ adott kifejezések a szakmán belül, szaknyelv→terminológia

- Idegenszavak

- Hivatkozások, jegyzetek, idézetek gyakran szerepelnek

- Utalószók, kötőszók használata

Szövegfajták:

- Előadás

- Ismertetés

- Cikk

- Értekezés

- Tanulmány

Monográfia→szakmai személyről szól

- Kritika

- Dolgozat

- Felelés, vita