15. Szövegszerkesztés elemei, lépései az anyaggyűjtéstől a
megszólalásig
Szöveget azért alkotunk, hogy közöljünk vele valamit. A
szöveg a beszéd legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze. A szöveg kerek,
egész, lezárt üzenet. Nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll. Jellemző rá a
szövegösszetartó erő, amelynek két fajtája van:
- Globális kohézió: szöveg egészére ható összetartó erő
- Lineáris kohézió: szövegegységek láncszerű összekapcsolása
Szövegszerkesztés menete:
- Témaválasztás, címadás, a
szövegtípus kiválasztása
- A kommunikációs körülmények
feltérképezése
- Elő vázlat készítése
- Anyagyűjtés
- Az anyag elrendezése
- Vázlatírás
- A szöveg kidolgozása
- A szöveg emlékezetbe vésése
- Önellenőrzés, próbaelőadás
- A szöveg megszólaltatása
Első
lépések:
A témaválasztással és a címadással (a cím a leggyakrabban
témamegjelölő, főleg az érvelő típusúnál) egy időben történhet a témának és a
kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Majd végiggondoljuk
a beszéd kommunikációs körülményeit Ž
kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondjuk, vagy írjuk a szöveget.
Anyaggyűjtés:
A céltudatosabb anyaggyűjttés érdekében érdemesebb egy
elővázlatot készíteni, amellyet az anyagok elrendezése után végleges formába
önthetünk. Mármost ennek segítségével gyűjtjük össze a szövegünkhöz a szükséges
anyagokat, ennek különféle forrásai lehetnek.
Az elrendezés:
Az anyaggyűjtés után csoportosítjuk a szerzett adatokat,
információkat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket (bevezetés,
tárgyalás, befejezés), majd kiválasztjuk a legfontosabb gondolatokat, ezek
lesznek a szöveg tételmondatai, ezután körérendezzük a kevésbé fontos
gondolatokat, majd vázlatot írunk, amelybe kulcsszavak és a tételmondataink
szerepelnek
Fontos!
- Egységes maradjon a szöveg, kisseb
kitérések alkalmazhatóak
- Folyamatosan és összefüggően
kapcsolódjanak az egyes elemek egyméshoz
- Logikus sorrendbe rendezzük
mondanivalónkat
- A szövegrészek terjedelme
arányosan legyen elosztva
- A részeket törekedjünk
fontossági sorrendjükben elrendezni
- Mindig zárjuk le a szöveget
A szöveg kidolgozása:
Kialakítjuk a szöveg végső formáját. Stíluseszközök
hasznáaltával szinesebbé tesszük. Megfelelően élünk a szövegformáló
eszközökkel, a szerkezeti megoldásokkal, a jelentésebeli és grammatikai kapcsolóelemek
használatával.
Fontos!
-Ügyeljünk a nyelvhelyességre és
a helyesírásra
Az előadás
Megtervezzük az előadásmódot, vagyis hogy milyen nem nyelvi
eszközöket fogunk alkalmazni beszéd közben. Ezt követi az emlékezetbe vésés.
Érdemes a szöveget felmondanunk, mivel itt még sor kerülhet némi javításra,
kisebb változtatásra, majd a legvég az, hogy a már kész szöveget előadjuk.
Fontos!
- Törekedjünk a spontán,
természetesnek tűnő, szabad beszédre
- Lehetőleg ne olvassuk fel az
egészet.
