4. A nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe a kommunikációban
A metakommunikáció minden olyan nem
nyelvi kifejezőeszköz halmaza, amellyel a kommunikáció során a beszédünket
kísérjük. Sok mindent elárul a beszélő személyiségéről, jelleméről, aktuális
élethelyzetéről, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akartunkkal kevésbé
szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet.
Egyes vizsgálatok szerint az emberi
közlésnek mindössze 7%-a verbális (szóbeli), 38%-a vokális (a hang kifejező
erejére hagyatkozó) és 55%-a non verbális.
Feladatuk:
- A kommunikációs helyzet értelmezését
segíti
- Kiemeli az egyén jellemzőit
- Kifejezi az aktuális érzelmeket
- Tájékoztatnak partnerünkről
- Irányítják és kiegészítik a
kommunikációt
- Megerősítik a nyelvi jelek jelentésé
Fajtái
Ösztönös (pl.:
sírás, összerezzenés)
Tanult (pl.:
jelentkezés, bólintás) jelek:
A tanultak nem feltétlenül az egész emberi nemre jellemzők, lehetnek
kis közösségre vagy egy emberre jellemzők. Befolyásolja az illem, a szokás, a
beszédhelyzet (pl.a vakarózás stb. lehetőségeit, a mosoly alkalmazását bizonyos
szituációkban, a jelentkezés szokását stb.)
Többféle nonverbális kifejezőeszközt
ismerünk, ezekből néhány:
A
hangjelek
Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit
mondunk. Hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét
megerősíthetik, módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a
hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben
tartott szünetek.
A
tekintet
A szem a lélek tükre – tanítja a
szólás. Mikor valakivel kapcsolatot létesítünk, szólunk hozzá, először
ránézünk. A szemnek a beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. A
kapcsolattartás fő kifejezője a tekintet, az, ahogy partnerünkre nézünk.
Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi.
A
taglejtés
Más szóval gesztus, amely alatt a fej,
a kar, a kéz és a láb mozgásait értjük.
A
testtartás
A testtartás utal érzelmi állapotunkra.
A testtartás a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét is jelöli, ha például
szólni akarunk, akkor partnerünk felé fordulunk.
A
térköz
A kommunikációban résztvevők közötti
távolságot nevezzük térköznek. A térközkülönböző lehet, hiszen befolyásolja a
kommunikáció célja, a felek közti viszony él a beszédhelyzet.
Fajtái:
- intim
(45 cm-ig)
- személyes
(0,45-1,2 m)
- társadalmi
(1,2-3,6 m)
- nyilvános
(3,6-10 m)
A
külsőnk
A külsőnk mindenképpen közöl rólunk
valamit: a ruházatunk, a hajviseletünk. Ezeket a külsőnkre jellemző jeleket
emblémáknak nevezzük. A ruhán elárulhatja hovatartozásunkat, foglalkozásunkat,
valamint hajunknak is lehet jelölő szerepe. Mindkettőt nagyban befolyásolja a
divat.
A
csendes kommunikáció
A csendes kommunikációval, az
elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket vagy a témához és a
partnerhez való viszonyunkat.
Írásbeli kommunikációban:
- ábrák
- tördelés
- tagolójelek
- kiemelések
- aláhúzás
- írásjelek
- elrendezés
- margó
- tagolás
- sorok
- sortávolság
- betűköz
- betűtípus
- színek
- keret
- javítások
