Ady szerelmi költészet - 3. tétel

Ady Endre szerelmi költészete

Ady Endre egyik híres költője volt a Nyugatnak. A Nyugat szellemében új látásmódot képviselt, új életérzéseket szólaltatott meg. Ady Endre első nemzedékéhez tartozott.

Ady Endre újításai a magyar lírában:

Ø  új költészet eszmény
Sokan elítélték emiatt. Van konzervatív irodalma is.

Ø  új magyarság és világszemlélet
Keletről tör be, új világ, új módon kifejezni.
Tudatos ars poetica -> új líra megteremtése.

Ø  leszámolás a millenniumi illúziókkal
Az ország a honfoglalás lázában ég. Értelmiségek felsőbbrendűségüket hangsúlyozzák -> értelmiségi és politikai törekvések. Ady kijózanító hatású, ezt nem tudják elfogadni. Szimbólumai: Párizs, Ugar, Tisza, Nyugat, Kelet. Ezek összefüggenek, rendszerré olvasztja őket össze. Magyarország nem halad megfelelően, leszakadt a Nyugat kultúrája, társadalmi szerkezete elmaradott.

Ø  „mégis” morál
Társadalom és kultúra kritika.

Ø  új témák
1., Magyarország szemlélet, egyház bírálata -> létharc versek -> ezen belül a pénz
2., istenes versek -> emberarcú isten jelenik meg
3., háború ellenesség -> emberiség, magyarság, egyén tévútja
4., Ugar-, szerelemversek
5., „tájköltészet” megújítása
       nem valós tájköltészet
       elmaradottság szimbóluma a táj
       Ugar-versek
6., szerelemábrázolás
egymást elpusztító versek, halál -> „Én vagyok a halál rokona.”

Ø  verselés
időmértékest és ütemhangsúlyost váltakoztatja

Ø  kötet kompozíciót alkot
ciklusokban gondolkodik és címet is ad nekik
ciklusokat is rendezi, azon belül is szerkeszt(nyitó-, záró vers) - címadó versek

Perdita szerelem/kultusz

„Az én menyasszonyom” -> 1900-ban íródott.

Még nem Léda-vers, de új szerelem felfogás.

Nem számít, hogy milyen a nő, csak szeresse. Rossz nő a szerelem tárgya. Ady Endre szerette az utcalányokat. Nyíltan vállalja ezt a szerelmet, ami botrányt okozott.

Szexualitás, érzékiség ennyire nyíltan a magyar irodalomban soha nem jelent meg.

Ez egy provokatív vers, mert ingerli a társadalmat.

Ennek egyenes folytatása a Léda-versek ciklusa.

Léda-versek

Léda (Diósy Ödönné Brüll Adél) idősebb volt Adynál, férjezett és zsidó. Ez egy testi-lelki gyötrő szerelem.

Testi: minden szempontból társra lelt Ady Lédában.

Lelki: harmónia megfogalmazása.

Vad, szenvedélyes szerelem -> lázadó, mindent elsöprő szerelem, konvenciót áthágó. Nehezen elviselhető, sokáig nem bírható, pusztító szerelem. Egymást pusztítják, semmi nemzedék, önemésztő.

Héja-nász az avaron (1905)

cím értelmezése:

Ø  héja pár -> szimbólum -> Ady-Léda pár

Ø  avar -> ősz -> elmúlás

Ø  haladást mutat: avar a vég-> megsemmisülés felé mutat

Ø  halál motívum -> pusztító szerelem

Ø  összes hasonló párra vonatkozik -> „új rablói vannak a nyárnak”
                                                               „új héja-szárnyak”

Ø  kettő haladás irány: fentről le
                                    nyárból őszbe

Ø  haladás nehéz -> „vijjogva, sírva”
                               „űzve”
                               „felborzolt tollal”

Lédával a bálban (1907)

Ők mások, nincs rajtuk kívül ilyen pár. Bálban kiváló párról van szó.

Diszharmonikus hangok -> „sikolt a zene”

Különálló párról van szó -> „fekete pár”

Többiek szemében visszataszító pár: „rettenve néznek rájuk”

                                                                  „ Kik ezek?” -> értetlenség

Külső szemlélőként figyelhetjük meg.

Boldogságot nem tükrözik.

bálterem = vígterem <-> fekete pár   Óriási ellentét.

„Rebbennek szét a boldog mátka-párok.” -> nem biztos, hogy tartós szerelemről van szó.

Elbocsátó, szép üzenet (1912)

Szakítóvers.

Szükségszerű volt már ez a szakítás.

Eléggé himsoviniszta vers.

„szép üzenet”-> ironikusan érti

Mindent, amit adott, vissza is veszi ebben a versben. -> minden emberitől megfosztja „Régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”

Mindent megkérdőjelezett -> „Mikor egy unott, régi csókon lép át.”

Visszaveszi az örömöt Lédától. Megalázza, porba taszítja.

Ady-féle öntudat -> addig létezik a nő, amíg a férje társként tekint rá. -> igazságtalan Lédával.

Valaki útravált belőlünk (1912)

Szintén egy szakítóvers.

Ady leírta, hogy mekkora üresség tátong benne, miután a szeretett nő elhagyta. Mennyire különleges páros voltak és mindenki beszélt róluk, de most némán figyelik a szétment párt.

Azt, amit a nő teljesít ki egy férfiban az eltűnt. Magányos lett, egyedül maradt.

A címben általánosít, elvonatkoztat. Szerinte a férfiból válik ki a nő. Bibliai vonatkozás, utalás is megfigyelhető (Ádám oldalbordájából Éva). Szeretetteljesebb búcsúzás.

Magányosság jellemzi, ugyanis a társát veszti el férfiúi mivoltát. Ha nincs nő, akkor mit ér ő?

Férfi a nő nélkül bizonytalan: „Nem tudjuk szeretni magunkat és nem hisszük el, hogy szeretnek.”

Csinszka versek

Újítás a Léda-versekhez képest. Csinszka = Boncza Berta

Új szerelem élménye. Háttérben a világháború áll -> menekvés, menedék igénye. Ady öregedő, beteg ember.

Egészen más szerelem, mint a Léda szerelem. Hiányzik a vad, szenvedélyes motívum.

Szándékosan sokkal egyszerűbb versek. Egyszerűbb nyelvezet jellemzi, ami által könnyebben értelmezhető.

Hétköznapi nyelv, vallomásnak ér fel.

Őrizem a szemedet (1916)

Harmónia felépített idill jellemzi. Harmónia a Léda versekhez és a háborúhoz képest.

Ártó, diszharmonikus világban ez a szerelem védelmet, biztonságot nyújt.

Az idill mégsem annyira tiszta -> „nem tudom” -> bizonytalanság

                                                      -> „riadtan” -> állapothatározó, látszat idill

                                                      -> „várok” -> passzív létezés, kiszolgáltatottak

Ady már Csinszkával való esküvőjekor  nagyon beteg volt, állapota ezek után már csak romlott. Ezen kívül a háború lelkileg valósággal összezúzta. Keserűségét csak fokozta, hogy alig akadt lap, ami publikálta volna a verseit. Még a Nyugat is vonakodott ettől.

1918 őszén betegsége nagyon súlyosra fordult. Politikai eseményeket nem tudta követni, de a Nemzeti Tanács elnöke küldöttség élén a lakásán kereste fel és köszöntötte, mint a forradalom költőjét.

December elején tüdőgyulladás támadta meg, majd egy hónap múlva meg is halt.

A nemzet halottjaként temették el a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából.