20. Tudományos és szakmai stílus

20. Tudományos és szakmai stílus

Stílusréteg fogalma:

Társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi stilisztikai eszközök rendszere.

Fajtái:

- Társalgási

- Szónoki vagy előadói

- Tudományos és szakmai

- Publicisztikai

- Hivatalos

- Szépirodalmi

Tudományos és szakmai stílus:

Tudomány és az egyes szakterületek belső illetve az adott terület határainak túlnyomó kommunikációja.

Rendeltetés:

- Ismeretterjesztés

- Információ áramoltatás

- Új ismeretek közlése

Jellemzői:

- Értelemre ható szövegek

- Érzelemkifejezés hiánya

- Pontos szóhasználat

- Logikusságra törekszik

- Bonyolult mondatformák

- Áttekinthető

- Használnak szimbólumokat

Mondatformák:

- Kijelentő mondatok

- Gyakoriak az alárendelő összetett mondatok

- Kedveli a párhuzamos vagy ellentétező szerkesztésmódot

- Kötőszóknak nagy szerepe van→logikus, áttekinthetó szórend

Szókincs:

- Szakszók, szakkifejezések, szakzsargon→ adott kifejezések a szakmán belül, szaknyelv→terminológia

- Idegenszavak

- Hivatkozások, jegyzetek, idézetek gyakran szerepelnek

- Utalószók, kötőszók használata

Szövegfajták:

- Előadás

- Ismertetés

- Cikk

- Értekezés

- Tanulmány

Monográfia→szakmai személyről szól

- Kritika

- Dolgozat

- Felelés, vita

19. Társalgási stílus

19. Társalgási stílus

Stílusréteg fogalma:

Társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi stilisztikai eszközök rendszere.

Fajtái:

- Társalgási

- Szónoki vagy előadói

- Tudományos és szakmai

- Publicisztikai

- Hivatalos

- Szépirodalmi

A társalgási stílus

·         mindennapi társas érintkezésben használt sajátos formák összegezése

·         kapcsolattartás, felhívó jelleg, érzelmek kifejezése

·         főként beszélt, közvetlenség, erős érzelmi és hangulati hatás jellemzi, a magatartás, a nyelvi érzés sajátos

·         levél: írásban megjelenő társalgás
könnyedség és közvetlenség jellemzi
kötöttebb, mint a szóbeli megnyilvánulás
formai elemek kötöttek
árnyaltabb, mint a szóbeli megnyilvánulás

·         szó- és kifejezés készlet:
- közvetlenség
- hétköznapi
- egyszerű nyelvezet
- változatosság
- közhely
- töltelékszók
- szleng
- rövid és hiányos mondatok
- közbevetések
- összetett mondatok alig vannak -> maximum mellérendelés

·         szövegfajtái:
- köszönés
- párbeszéd
- elbeszélés
- elmesélés
- pletyka
- vicc
- naplóvezetés

18. A képszerűség stíluseszközei és hatása

18. A képszerűség stíluseszközei és hatása

Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás.

Szóképek

A latin ’trópus’ szóból származik az elnevezés, jelentése fordulat.

3 fontos eleme van:

-Azonosító

-Azonosított

-Azonosítást jelentő szó

Metafora:

A névátvitel hasonlóságon alapul. Két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli hasonlóság alapján. 2 féle csoportba tudjuk őket sorolni:

1. Alakjuk szerint:

- teljes

- csonka

2. Szófajuk szerint:

- főnévi

- melléknévi

- igei

Alfajai:

Megszemélyesítés

Élettelent élők tulajdonságával ruház fel.

Szineztézia

Különféle érzékterületeket társít.

Allegória

Görög eredetű szó, jelentése ’képes beszéd’. Egy egész művön, vagy versszakon végigvitt metafora, ahol a kettős értelem egyidejűleg érvényesül.

Szimbólum

Görög eredetű szó, jelentése ’ismertetőjel, bélyeg, jegy, jelkép’. Elvont gondolati dolgot fejez ki. Ezek valamely gondolat, ezsme vagy érzelem jelképei.

Metonímia:

Névcseréle épülő szókép. Görög eredetű szó, jelentése ’névcsere’. A fogalmak anyag-, idő- és térbeli, rész- egész, ok-okozati kapcsolatán alapul.

Alfaja:

Szinekdoché’ együttérzés, veleérzés’

- Rész-egész kapcsolatára épülő.

- Nem- és fajfogalom fölcserélése.

- Egyes számú szó használata többes számú szó helyett.

Körülírás

A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az adott fogalmat.

Eufémizmus

Valamilyen fogalmat tapintatból, illendőségből nem mondunk ki, helyette szépítő kifejezést használunk.

17. Nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés alapján

17. Nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés alapján

Minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése. Többnyire a hangalak és a jelentés kapcsolata megegyezésen, hagyományon, idegen szóval konvención alapul, de vannak kivételek, hiszen a hangutánzó, hangulatfestő szavak és a mély –magas hangrendű alakpárok hangalakja és jelentése között valódi kapcsolat fedezhető fel.

Egyjelentésű szavak:

A hangsorhoz csak egyetlen jelentést kapcsolódik (kevés ilyen szavunk van).

Ábrázolása:

H – J

Többjelentésű szavak:

A hangsorhoz több jelentés is társul, amelyek összefüggenek, és egymással jelentésszerkezetet alkotnak. A szavak többértelműségét ’poliszémának’, a többjelentésű szavakat meg poliszém szavaknak nevezzük. Ábrázolása:

   -J?

H-J?

   -J

Azonos alakú szavak

A hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szaval. Az azonos alakúságot idegen szóval homonimiának, az azonos alakú szavakat homonímáknak nevezzük. Ábrázolása:

   -J

H-J

   -J

Homonímák Fajtái:

- Szótári szavakŠ szótári alakjának azonos alakúsága

- NyelvtaniŠ toldalékos szóalakok azonosalakúsága

- Vegyes típusú Š szótári alakok és toldalékos szóalakok

   azonosalakúsága

Rokon értelmű szavak

Több különböző hangalak ugyanazzal vagy hasonló jelentéssel bír. A rokon értelműséget idegen szóval szinonímiának, a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük.

Ábrázolása:

H                                     H-J

    >J                                     )      

H                                     H-J       

Hasonló alakú szavak

Hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul. Hasonlóalakúságot paronímiának, a hasonló alakú szavakat paroním szavaknak nevezzük.

2 fajtája van:

- Alakváltozatok

 Közös tőből származó szavak, melyek jelentése megegyezik.

Ábrázolása:

H

(   >J

H

- Alakpárok

Közös tőből származó szavak, melyek jelentése eltérő.

Ábrázolása:

H-J

(

H-J

Ellentétes jelentésű szavak

Jelentések között valamifajta ellentét van. Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antonimának nevezzük.

Ábrázolása:

H-J

    o

H-J

16. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei

16. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei

Az érvelő szövegek célja a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás. Ennek érdekében érveket sorakoztatunk fel, amit véleménytől függően bizonyítunk, vagy megcáfolunk.

Az érv

Maga az érv egy olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érevek általában kettő vagy három tagból épülnek fel.

Tétel

Az érv legfontosabb része, olyan megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg.

Bizonyíték

Tétel előzményét, magyarázatát tartalmazza.

Összekötő elem

 logokai összekötő láncszem a bizonyíték és a tétel között.

Fajtái

Meghatározásból levezetett érv

Két lényeges elemet tartalmaz:

-A dolog fölérendelt osztályát, azt a nagyobb kategóriát, amibe tartozik.

-Az eltérő jegyeket, amik a csoport többi tagjától megkülönböztetik. A definíció több szempontból is megközelítheti a dolgot:

- Jellemző tulajdonságok alapján

- Hasznosságuk, célszerűségük alapján

- Példák felsorolásával

Ok-okozati összefüggésből származó érv

Kiindulópont az okok részletes feltárása, és csak ezután fogalmazzuk meg a következményként az állításunkat.

Körülményekből levezetett érv

Ebben az esetben szintén az ok-okozati összefüggésre építünk. A magyarázatot a körülmény határozza meg.

Összehasonlításon alapuló érv

Összehasonlítást használ fel egy tétel bizonyítására. Gyakran alkalmaz metaforát vagy hasonlatot.

Ellentéten alapuló érv

Megállapítás ellenkezőjét bizonyítjuk.

Általános-egyes elvén alapuló érv

A megállapítás az általánosra hivatkozik.

Valószínüségen alapuló érv

Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amellyet a többség igaznak vél és elfogad.

Bizonyítékokból származtatott érv

Az igazságot, a megállapítást bizonyítékokkal támasztja alá.

Az érvelés módszerei

Indukció

Egyedi esetekŽáltalánosítás

Egyedi estekből, tényekból indulunk ki és ebból vonjuk le az általános következtetéseket.

Dedukció

Általánosítás Ž következtetés egyesre vonatkozóan

Először egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan

A cáfolat

Másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékkal alátámasztva

Fontos!

Kerüljük a személyeskedést.