9. Mássalhangzók rendszere, a mássalhangzók egymásra hatásának
jelenségei
Amikor beszélünk, szavainkat különböző beszédhangokból
építjük fel. Írásban ezeket a hangokat betűkkel jelöljük, de ezek nem mindig
azonosak a hangokkal. A hang is beszéd része, beszédjel. A fonéma ennek a
beszédjelnek az elvonatkoztatott nyelvi formája, tehát a fonéma a nyelvrendszer
része.
Mássalhangzók
A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek
zöngések vagy zöngétlenek. Amikor mássalhangzót képzünk, a levegő akadályba
ütközik (kivéve a „h” hang képzésénél. Akadályt képeznek az ajkak, a nyelv, a
szájpadlás és a nyelv. A képzésének módja szerint elkülönítünk zár-, orr-, rés,
zár-rés és pergő hangokat. A mássalhangzók is lehetnek hosszúak vagy rövidek.
Csoportosítás
-Zöngésség szerint
-Képzés helye és módja szerint
-Időtartam szerint
Mássalhangzók
|
|||||||||
A képzés helye
szerint
|
|||||||||
Ajakhangok
|
Foghangok
|
Szájpadláshangok
|
Gégehangok
|
||||||
zöngés
|
zöngétlen
|
zöngés
|
zöngétlen
|
zöngés
|
zöngétlen
|
zöngés
|
zöngétlen
|
||
A képzés módja szerint
|
Zárhangok
|
b
|
p
|
d
|
t
|
g
|
k
|
||
Orrhangok
|
m
|
n
|
ny
|
||||||
Réshangok
|
v
|
f
|
z zs l
|
sz s
|
j ly
|
h
|
|||
Zár-és réshangok
|
dz dzs
|
c cs
|
gy
|
ty
|
|||||
pergőhang
|
r
|
||||||||
Mássalhangzótörvények
Egymás mellett álló mássalhangzók valamilyen módon hatnak
egymásra.
- Zöngésség szerinti részleges hasonulás
-> csak egy képzési mozzanatban hasonul (mosdó, dobta)
- A képzés helye szerinti
részleges hasonulás -> csak egy képzési mozzanatban változik (azonban, színpad)
- Írásban jelöletlen teljes hasonulás
-> átveszi a másik alakját (szállj,
hagyja)
- Írásban jelölt teljes hasonulás
(képpel, rázza)
- Összeolvadás -> kettő egymás
mellett álló mássalhangzó egy harmadikká változik át kiejtéskor (tanítja, költség)
- Mássalhangzó-rövidülés (otthon, többnyire)
- Mássalhangzó-kiesés (nézd meg, mindnyájan)
