Európai realizmus - Balzac: Goriot apó
Latin realizmus szóból származik. Jelentése: valóságos,
reális, valósághű ábrázolás. Legjelentősebb festő: Courbert, aki kiállítást
rendez „Realista” néven 1855-ben.
A realizmus nem korstílus, hanem stílusirányzat. Együtt
él a romantikával. Nem átfogó korstílus.
Festészetben jelenik meg először. Témáik újszerűek ->
paraszti munka ábrázolása; táj, emberi társadalom környezete; társadalom
kivetettjei; prostituáltak; nyomorgó réteg.
Forrása:
·
illúzióvesztés
·
felvilágosodásból való kiábrándulás
·
álomba menekül (Senki-szigete)
Elsősorban epikában, prózában jelenik meg. Gogol
drámáiban is megjelenik. (pl.: Revizor)
Legjelentősebbek:
Első nemzedék: Gogol, Balzac, Stendhal
A műalkotás a valóság tükörképe.
„Ne a tükröt átkozd, ha a kép ferde.” (Gogol: Revizor)
Második nemzedék: Flaubert, Dosztojevszkij, Tolsztoj
„Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk ki.”
(Dosztojevszkij)
Realista ábrázolás ebben a korban:
·
társadalmi regények
·
eltérő értékrendeket ütköztet
·
az idő és a térség konkrét megjelenítése
·
cselekményben nincsen véletlen -> ok-okozati
összefüggésekre épül
·
események: kronologikus sorrend
·
leírások hosszúak és aprólékosak
·
szerző nyitottan hagyja a befejezést ->
valóságszerű látszata
·
szereplők általában átlagosak, nem kivételes
hősök, típusok -> azonos társadalmi helyzetű emberek bemutatása
·
árnyalt, összetett jellemek
·
erkölcsileg nem könnyen megítélhető
·
elbeszélő semleges
Háttere: gazdasági fejlődés
Gyökere:
·
szövegelemzés, forráskutatás
·
pozitivizmus, tényszerűség -> valóság
ábrázolása
·
szociológia
Fénykora Franciaországban Stendhal és Balzac idejében
van.
Balzac: Goriot apó
Balzac két leghíresebb
műve: Szamárbőr és a Goriot apó.
A Goriot apó társadalmi
regény, jellegzetességei: aprólékos leírások, több szálon futó cselekmény és
sok szereplő. A panzió korabeli társadalmat mutatja be -> középosztály
képviselői és az alvilág.
Szembekerül a panziós és a
magasabb arisztokratikus réteg.
Karrier regény: Rastignac
élete -> feltörekvő fiatalember -> feladja önmagát -> kettős vonás:
jóság és alvilág
Meghatározott idő és tér a
regényben. Párizsban játszódik, középréteg és alvilág, arisztokrácia.
Rastignac típus (típus =
csoportjellemző)
·
vidékről jött
feltörekvő
·
tisztán látja a
romlottságot -> odatart
·
3 jövőkép:
tanulás, Vautrin ajánlata, gazdag szerető
·
asszimilálódott
-> elvesztette erkölcsi tisztaságát
Goriot apó
·
apatípus
·
szereti lányait,
mégis kihasználják
Vautrin típus
·
szökött fegyenc
·
szenvedélye a
hatalom -> bármi áron
·
legalizálja a
bűnt
·
cinizmus ->
nincs erkölcsi gátlása
Azonos törvények,
erkölcsök szerint élnek. Az elbeszélő mindent tudó.
Romantikus mű:
szenvedélyes, rejtélyek, cselekmény bonyolítása, stílus
Realista mű:
társadalomrajz
